noorciusz

7 Insta Gramm



Emberek, elsősorban hozzátok szólok. Tegyetek gazdaggá. Louboutin cipőben és Louis Vuitton táskával a hátamon szeretnék járkálni. Tudom, hogy képesek vagytok rá, csak hinnetek kell benne, hisz Kim, Paris és a többi blogger is azért lett azzá ami, mert Ti, kedves emberek, vagytok! Szeretitek a sminket, a szép ruhát, a képeket rólam, és a videókat, amiket a szép sminkekről, ruhákról és rólam készítek. 

Ezek alapján elhatároztam, hogy én is Celeb akarok lenni. 

Nemrég van belépési jogosultságom Instagramra. Körülbelül egy éve. Más volt, mikor regisztráltam, és igazából nem is nagyon tudtam, mi a lényege. Ki akartam próbálni valamit, ami nem arról szól, hogy egy semmitmondó képet rakok ki magamról, valami szintúgy semmitmondó idézettel vagy szöveggel. Valami újat és mást vártam ettől a közösségi oldaltól. Azt hiszem megkaptam, viszont minden negatívumát is együttvéve. Meglátásom szerint az Instagram lényege az lenne, hogy motiváljon Téged, mint fogyasztót, valami olyan dologra, amit többet teszel le az asztalra, mint ami vagy. Mutass, fényképezz és ossz meg emberekkel olyan pillanatokat, amiket ők nem tudnának. A sok filter és az árnyalatgazdag megoldás pedig arra szolgál, hogy mindezt a legszebb és legpazarabb módon tálald. Motiváld magad, hogy többre vagy képes. 

gazdagságsprint gazdagsagsprint gazdag instagram sprint reblog

Vagy velem van a baj, vagy az alkalmazás rossz, de engem csak a mardosó féltékenység, a csokis papír és a kólás üveg kupakja választott el attól, hogy felhagyjak az egésszel. Nem beszélve, a boros palackról. Itt vannak ezek a közösségi oldalak, és médiumok, amik arra hivatottak szolgálni, hogy kapcsolatot tartsunk az emberekkel, és tényleg azt az örömöt találjuk meg egy-egy élményben, hogy őszintén és önzetlenül megosszunk másokkal, ismerősökkel, barátokkal. Viszont ez sajnos a technológia fejlődéssel és a társadalmi elidegenedés következtében valami egész más dologba csapott át, mint ami eredetileg elrendeltett neki. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy 2015-ben az Instagram hirdetési bevételei 595 millió dollárt hoztak a konyhára. 2017-re ez az összeg elérte a 2,81 millárd dollárt. A felhasználói számát körülbelül 400 millióra becsülik (a Facebook felhasználóinak száma idén elérte a 2 milliárd főt), melyek 75%-a nem az Egyesült Államokban él. A regisztráltak 60%-a naponta posztol a fiókjában képeket, videókat, ezen emberek 90%-a fiatalabb 35 évesnél. Ezzel az eredménnyel a második legnépszerűbb közösségi oldalnak számít az egész világon. A 400 millió ember 30%-a jelenleg is, ahogy ezt a cikket olvasod, fent van és az Instagram-ot böngészi. Egy átlagos napon körülbelül 80 millió képet osztanak meg a felhasználók. Az elmúlt évben pedig megduplázódott a regisztráltak száma. 

Stílszerűen a legkövetetettebb Instagram fiók az @instagram fiókja 226 milló követővel, ezt követi Selena Gomez 125 milló követővel, a harmadik helyen pedig Ariana Grande áll 113 millió követővel. Ezek mellett rengeteg érdekes számadatot láthatunk még csupán számokban. Például a világ top 100 vezető márkája rendelkezik Instagram fiókkal, így a hirdetések ezen márkákkal 10-szer többet érnek, mint a Facebook-on, 54-szer többet, mint a Pinterest-en és 84-szer többet, mint a Twitteren. Így kijelenthetjük, hogy az egyik legértékesebb hirdetési felületről beszélhetünk az Instagram felületén. 

gazdagságsprint gazdagsagsprint gazdag instagram sprint reblog

Nemrégiben Youtube-on hallgattam a sorozatos zenéket. Valamely egyveleg indult el, benne természetesen a Despacito-val, amit konkrétan mi is erős magyar akcentussal kívülről fújunk. A stílust folytatván feldobott egy Anitta nevű énekest, aki számomra ismeretlen, és kevésbé népszerű. Érdekességképp rákerestem az Instagram felületén: 22,4 milliós hadsereggel rendelkezik eme brazil énekesnő, dalszerző hölgy. A bloggerek tekintetében is a @hudabeauty nevű oldal 21,2 milliós táborával az egyik legnépszerűbb sminkkel és style-al foglalkozó fiók. A hölgy saját honlapon árulja saját termékeit, és természetes tippeket és trükköket mutat be, hogyan lehetünk nem saját magunk, hanem saját magunk jobb, dögösebb, sminkes változatai. Mondanom sem kell kellően meglepett a népszerűsége ezeknek az oldalaknak, talán azért mert Kelet-Európában élünk, talán azért, mert minket még nem fertőzött meg a blogger láz. Még. 

Ahogy most ülök és írom a cikket, a barátom is természetesen az Instagramot böngészi.

Vajon mikor is lett a kora 2000-es generáció ennyire megszállottja a csillogásnak, a style-nak és a felszínességnek? Ez hajtja őket? Tulajdonképpen erről is szól a generációnk analfabetizmusa. Írás helyett képekben kommunikálunk, melyek sokkal inkább szólnak a fitogtatásról, mintsem a mélyebb tartalomról. Csak görgessük végig az Instagram fiókunkat: egy fogfehérítő reklám itt, egy külföldi nyaralás ott, egy vágyott élet, amelyeket csak képek kockáin, egy pillanat erejéig örökítünk meg, mintsem, hogy megélnénk őket, és valóban jelentőségteljes momentummá alakítánk az életünkben. 

Egy, kettő Messenger pittyenés.

Gyorsan megnézzük ki írt, elküldünk egy képet, vagy vicces filtert aggatva a fejünkre, leplezve vagy éppen kihangsúlyozva kiégettségünket lövünk egy képet. 

Kész a kép, tegyetek gazdaggá, lájkoljátok, és osszátok.

gazdagságsprint gazdagsagsprint gazdag instagram sprint reblog

Vagy csak tedd le a telefont. 

Tovább
0

Dolgozz R*banc



Nincs munkám. Öt év után. Szomorú vagyok-e? Cseppet sem. Motivált vagyok-e? Cseppet sem. Belegondoltam abba, hogy mi a f*szt csinálok, mikor odamentem a főnökömhoz, és megmondtam neki: - Szerintem tudod mit akarok mondani.- ? Abszolút nem. Felnőtt fejjel, következményeket és egy háztartást kell viselnem zéró bevételből. Bajok vannak. 

Amit éreztem az, hogy megkönnyebbültem. Sok sok kis szar volt egy helyen bennem, kis kakis központ. De ezek a lelki dolgok nem fogják kifizetni a számláimat, a telefontörlesztőmet, a közös költségemet sem. A közös képviselő alattam lakik és egy terrroristaként él a köztudatban. Csak azóta közsön, hogy rájött van egy közös ismerősünk, aki bír. Azóta ő is bír. Viszont nem engedi el a többezerforintosköltségeket, csak mert lelki válságom van és a menstruációs fájdalmaim is gátolnak a racionális döntések hozatalában. A hormonális változás okozta következményeket a gyakorlatban kell viselnem. Hüpp hüpp, a végén még O.B.-ra sem fog telni. Marad a gazdaságos vécépapír, amivel ha kitörlöm a seggem, a fél pípr rajtamarad a kezemen, és érthetetlen módon alkalmatlan marad az eredeti funkciójára. Látom magam, ahogy olcsó tampont használva szaros seggel ülök a vécén, sírva, mert a vizet is kikapcsolták. Büdösen, koszosan.

Kell ez nekem? Akarom ezt? NEM! Persze, hogy nem.

Szóval...egy fasza önéletrajzot kell írnom, hogy felvegyenek valahova és tényleg kéne egy munka.

Curriculum Vitae

Fénykép helye

Képességeim

  • beszélek angolul, németül olyan közepesen. A németet már kicsit elfelejtettem, mióta hazaköltöztem, az angolt meg most nyomom. Önerőből, könyvekkel, magamtól, minden érát felhasználok, hogy tanulhassak. Érettségi feladatok megoldása, nyelvvizsga feladatok, BBC (hírcsatorna...) ilyenek. Szerintem elég pro kezdek lenni angolból, csak le kéne porolni a német tudást is. Akkor lenne a tuti. Tényleg, nem vagyok hülye. Komoly. Papírom nincs ugyan, tudom sokan azt nézik, de én lázodom a rendszer ellen, most a jogsimat próbálom kiperkálni. Szívesen demonstrlom a beszédet, ha kell meg minden. 
  • erős az idegrendszerem. Gyakorlatilag vendéglátásban dolgozom/tam. Pultoztam hétvégente. Tudom mi a téma. Tudok felest önteni, kasszát számolni, autót tankolni. Egyenruhát hortam, szóval mennek a kötöttségek. Megszokom. Jól áll a zöld és a sárga is. 

munkasprint munka felmondás sprint

  • nem beszélek vissza a vásárlónak. Pedig engem is küldtek el az anyámba. Megkaptam, hogy flegma vagyok és semmilyen. Kioktatástól, okoskodásoktól kezdve minden megvolt. Tartom magam az etiketthez, de persze nem azt mondom, hogy nekem minden napom szuper. Vannak rossz napjaim, van ez a véres dolog, meg a fejfájás...szóval na, nekem is megvan a magam baja, nem teszem rá a vásárlóra.
  • espresso, risretto, latte macchiato, macchiato, cappuccino, ezek mennek mint állat. Tényleg. Fényképet is mutatok. Voltak amik jól sikerültek, meg kellett örökítenem. És nem expresszónak mondom azt a kibaszott espresso-t. Nincs baristám, de van gyakorlatom
  • jöv héten vizsgázom forgalmi vezetésból. Gyakorlatilag van jogsim. Kis túlzással.
  • kb 5 évet fél év német takarítással megszakítva egyben dolgoztam itthon, hosszú távon gondolkodom. Jó munkaerő lennék bárkinek. 
  • szüleimnek fóliái voltak, tudok kacsolni, gazolni, kerti munkát is megcsinálok. 
  • fel tudok öltözni ha kell normálisan is. Mosom a hajam, szoktam fürdöni is. Mondhatjuk hogy ápolt a megjelenésem. 
  • alapvetően vidám vagyok a munkahelye, jó hangulatot, teremtek, és a mostani különösen nyomott közhangulatnak semmi kedvem alávetni magam. Fütyürészem és ez van. Tudok pár viccet is. Jó műszak garantált. 
  • nincs gyerekem, családom, életem. Semmi gátló tényező, amely problémát okozna a mobilizációmban. 
  • tudok gépírni, vágom az Office-t, a Google-t is.

munkasprint munka felmondás sprint

Tanulmányok

Ez a kínos rész. Érettségim van, egyetemre felvettek ugyan, de nem mentem el. Van egy kereskedelmi modulom, meg a tűzvédelmi vizsgám is jó még egy évig. Abból bármi lehet. 

Meg a jogsi.

E-mail címem: nooriusz@gmail.com

Amennyiben felkeltettem érdeklődését, kérem jelezze.

A motivációs levelet kihagyom, mert értelmetlennek tartom.

Azt kell modnanom, hogy tényleg kicsit kétségbe estem, főleg a tegnapi nap után. Lehet baromnak nevezni, mert a munka az nagy úr, és ha nem látsz semmilyen kihívást benne, és egysíkűvá válik, akkor is meg kell tartanod! Mert pénz és mert muszáj. Lófaszt. Nem, nem kell. A munkát nem bojkottálom, de a kvalitását igen. Viszont a munka igenis CSAK munka. Nem arra gondolok, hog a munka nem ölel át az ágyban, ha magányos vagy és ha sírsz a sarokban. A Maslow piramis legtetejére akarok mászni. Az üzenetem nem a panaszkodás, könyörgés végképp nem a szánalomkeltés. Tisztában vagyok a döntések következményeivel. A hibáztatást meg nem kérek. 'Hát volt munkája, felmondott, most meg nyafog, hogy nincs? '

munkasprint munka felmondás sprint

Ez egy esélyjavítás a magam számára és egy jövőbeli visszacsatolásé. 

Jobbat szeretnék, kihívást szeretnék, és önző módon többet. Ne rójja fel senki ezt. 

Tovább
0

Csapó!



Éljen a magyar filmművészet.

film mozi william fox

Igen, ez egy referencia Deák Kristóf idei, és Nemes Jeles László tavalyi díjesőjére, ami bizonyítja (és egyszer a nyamvadt életbe is ne fújoljunk má') hogy a hazai filmiparág igenis reneszánszát éli. A korai, hazai sikerek, mint a Hyppolit, a lakáj, A meseautó, vagy a 2000-es évek nagy slágere, a Valami Amerika bebizonyították, hogy igenis van még spiritusz, ami a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal pedig csak megerősödött bennünk az érzés, hogy kiaknázatlan területeket találtunk, beleszámítva a "túlfinanszírozott" filmalapot is. (Részben igaz, részben nem. Tény és való, hogy nemrégiben egyik ismerősöm felháborodottan küldött egy hirdetést, ahol öltöztetőt keresnek megszégyenítő összegért, amit én és ő is két helyen igen-igen szűkösen tudunk összegürizni. De ez nem az öltöztető, végképp nem a filmipar hibája. Ez már más téma. Szóval...)

Én személy szerint három nagy pillanatnak örültem az eddigiekben a filmipar történetében. Leo Oscarja, Nemes Jeles Oscarja, és a jövőbeli Gosling Oscar... Deák Kristóf pedig kimondottan felkeltette az érdeklődésem, nem csak a díj miatt, hanem mert a Mindenkiről még csak nem is hallottam. Szégyen, nem szégyen. De elég volt ahhoz, hogy megnézzem és rájöjjek, hogy odabasz. Lehet nem tökéletes, nem hibátlan, de odaüt. Tökéletes metafora, és párhuzamba hozható bármely korral, és bármely politikai, gazdasági, társadalmi problémával, amely jelenleg létezik és valaha létezett. Lábjegyzet.

film mozi william fox

William Fox

Igen, a magyar. A magyar mindenütt ott van, ha gyufáról, Rubik-kockáról, tollról, C-vitaminról, vagy bármely más tudományos témáról van szó. Nincs ez másképp a filmiparban sem. Kevesen tudják, tudhatják, hogy az egyik legnagyobb filmgyártó stúdió alapítója és névadója is magyar illetőségű. Valaki? Senki? Segítek még. Olyan filmek gyártója, mint a Star Wars, a Muzsika hangja, az X-men sorozat vagy a Titanic? Dereng. Bingó! A 20th Century Fox! Kiváló! Közvetett alapító bizonyos Fried Vilmos, aki Tolcsván született, zsidó szülők gyermekeként. A család 8 hónapos korában emigrált Amerikába, így természetesen az amerikanizáció következtében a Vilmosból is hangzatosabb William lett. William Fox volt a legidősebb testvérei közül, összesen 13-an voltak testvérek. 11 éves korában - ami ekkor nem volt ritka dolog - a kis William dolgozni kezdett, hogy segítse családját anyagilag. Gyorsan és jól dolgozott így később sikerült saját lábra állnia, amely követte azt, hogy 20 évesen megnősült, és elvette a 16 éves Eve Leo-t.( Érdekesség, hogy az esküvőjük december 31-én történt, Fox születésnapja pedig január 1-je )1900 elkezdte önálló vállalkozását, ami ruhazáttal és szőrmével, prémekkel foglalkozott és kereskedett. Később ezt a vállalkozását eladta, majd évek múltán a befolyó összegből megvett New Yorkban egy üresen álló, közel 150 férőhelyes filmszínházat. Az átalakítások után az akkor még amúgy is gyerekcipőben járó filmművészet kezdeti lelkesedése miatt is jó befektetésnek tűnt  a vállalkozás, és a színház óriási siker lett. Több épület megvásárlása követte az eseményeket, és még több átalakítás, és színház. 

Fox felvette a harcot az akkori monopolhelyzetben levő mozgókép gyártó céggel, aminek Thomas Edison volt a tulajdonosa. Ezt egy per követte, amelyből 1912-ben Fox került ki győztesen, majd megalapította a Fox Films Corporationt, és székhelyét áthelyeztette New Yorkból Californiába. Ezzel megteremtette a filmgyártás bőlcsőjét is, Hollywood-ot. Fox mérhetetlen sikert és hasznot szerzett magának, western szériáival milliós tételnyi hasznot szerzett, filmenként. 1923-ban megépítette a híres Fox Hills Studio-t. Fimjeivel és jelenlétével megteremtette a sztár státuszt. Fox a nyilvánosság előtt megmaradt a szégyenlős embernek a sikerei ellenére is. A sajtóban brilliánsnak, energikusnak és szimplán vagánynak jellemezték. Unokahúga ragasztotta rá a becenevet, ami így hangzott: a filmgyártás magányos sasa. 

A némafilmgyártás a virágkorát érte, viszont a technika fejlődése fenyegetést jelentett Fox számára, amivel fel kellett vennie a versenyt. A Warner Brothers Studio 1927-ben megjelentette a The Jazz Singer című filmjét, és kezdetét vette a hangos filmek korszaka.  Fox erősen igyekezett a hangtechnikát bevinni a gyártásába, és az újítás hatalmas sikert aratott. Az technikai újítás hátán még Európában is alapított kisebb filmstúdiókat. Az 1929-es év sorfordító és döntő csapású volt Fox számára. Márciusban bejelentette igényét egy bizonyos Loew Corporation a cég felvásárálására, ami sokkolta Fox-ot. 10 millió dolláros ajánlatot tettek a cégre, és részirányítást, Fox viszont teljes kontrollt akart a céggel kapcsolatban. A felvásárlás körülményei miatt Fox ellen trösztellenes vádat emelt a kormány, a "fekete csütörtök" október 29-én jócskán megnyírbálta a Fox vagyont, valamint súlyos autóbalesete beteljesítette az 1929-es év negatív hullámait. A tőzsdei árzuhanás következtében felvásárolták a Fox Films Corp-ot, így Fox elvesztette többségi részesedését a cégben. Az adósság amit felhalmozott 91 millió dollárra rúgott. Fox a csődeljárás során megpróbálta megvesztegetni a bírókat, így még börtönbe is került közel fél évre. 

1935-ben a Fox Films Corporation egybeolvadását követően megalakult a 20th Century Fox. A börtönbünetését követően visszavonult a filmipartól. Fox fizikailag és mentálisan is megtört. Később sem csökkent a mozgóképek iránti szerete, kétszer is vissza akart kerülni a mozik világába. Viszont a filmipar hivatalos feketelistájára került fel a neve és teljesen kivetette magából alapító atyját. Fox és családja a csőd ellenére is, hiszen tartalékai lehetővé tették, hogy rokonai és családja biztonságban élhessen. 1952-ben halt meg a legkitaszítottabb ember a filmgyártás történetében. 

Ezek után jusson eszünkbe, ha az Empire-t, az Atlantát, a Family Guy-t vagy a Walking Dead-et nézzük hogy kinek a nevét is viseli az embléma. 

film mozi william fox

Látod már?

Tovább
0

Nők



 Mikor meghallottam mi az aktuális sprint témája, mit ne mondjak nagyon elgondolkodtam. Egyrészt, mert ez a tematika egy nagyon komplex és jól körüljárható véleménynyilvánítást eredményezhet.

Sokrétű és asszociatív út, amit több oldalról megközelíthető, felhívhatjuk a figyelmet, vagy elmesélhetünk egy történetet. Én csak tényeket szeretnék közölni. Egy olyan témát találtam, ami jelenleg nagyon távoli tőlünk, viszont közelebb is előfordult, mint gondolnánk. 

A bőrünk a legnagyobb méretű szervünk, véd a környezeti hatásoktól, elsősorban eme funkciói az elsődlegesek. Emellett festhetjük, sminkhetjük a bőrünket, történetet mesélhetünk el tetoválások által. Akár egy heg, seb vagy zúzódás is mesélhet rólunk. Bármit. Bárhol. Van aki szerencsés és tudja palástolni a ruhája által, viszont vannak, aki nem tudják, mert szó szerint a homlokukra van égetve a pecsét. A bőrükbe lett kódolva egy tett, akár akarták, akár nem. Akár jogos volt a büntetésük, akár nem. Főképp nők a savtámadások áldozatai. A savtámadás lényege hogy az elkövető sósavval vagy kénsavval leöntik az áldozat arcát. Szerencsésebb esetben csak az arc bőrszerkete roncsolódik, erős sebet, majd heget hagyva maga után. Viszont könnyen kerülhet szájba, nyelőcsőbe, szembe, amely még súlyosabb következményeket eredményez. Főképp Nigériában, Afganisztánban, Kambozsában, Pakisztánban és Indiában jellemző eme horrorisztikus tett. Ezeknek 70%-ában 18 év alatti fiatal lányokról beszélünk. Nem ritka azonban, hogy európai országokban, Angliában, sőt Magyarországon is történt savtámadás nők ellen értelmetlenül, megmagyarázhatatlan módon. 

MAGANUGY magánügy támadás Nők

Katie Piper arca a támadás után. A sav az arcát és a mellkasát roncsolta erőteljesen.

Talán a legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eset Katie Piper esete volt 2008-ban. Fényes nappal, nyílt utcán öntötték le a nőt exbarátja bosszúja miatt. Bal szemére megvakult, roncsolódott a nyelőcsöve, mintegy 150 műtéten esett át. Pozitív hozzáállása és attitűdje sokat segített, hogy lelkiekben és mentálisan is kitartson. A korábbi modell felépülését dokumentumfilm is bemutatta, támadása óta több könyvet is írt, teljes személyiségátalakuláson ment keresztül. "Mára rájöttem, hogy korábbi életem mennyire felszínes volt. Ki sem mentem az utcára, ha volt egy pattanás az arcomon. Vannak akik megbámulnak, mutogatnak... de nem engedem, hogy kikészítsenek"- nyilatkozta egyszer. Mára boldog anyuka, 2014-ben adott életet gyermekének.

Katie Piper esete talán még a szerencsésebb véglet, egyrészt azért mert egy fejlett nyugati országban él és lakik, ami egészségügyi szempontból nem utolsó, másrészt, mert az angol egészségbiztosítás állja a helyreállító műtétek java részét, amely anyagi szempontból nem hátrányos. Viszont azon országok, ahol a savtámadásnak "nagy keletje" van (Banglades, India, Pakisztán ), ezen nőknek, áldozatoknak sajnos nincs esélye a helyrehelyreállító műtétekre, hiszen társadalmi, gazdasági okokból ez a lehetőség nem megvalósítható. A támadások fő célja, hogy megalázza, megbecstelenítse a nőt, amivel szó szerint megbélyegzik egy életre az áldozatot, és ezt a pecsétet nem tudja elrejteni. Az első támadásokat a 80-as évek elején jegyezték, és ezen bűnügyek száma minden évben gyarapodott és gyarapodik. 

MAGANUGY magánügy támadás Nők

Ameneh Bahrami tart fényképet magáról, a támadás előtti arcáról.

Ameneh Bahrami is savtámadás áldozata lett a 2000 évek közepén. Épp elhagyta a munkahelyét, mikor kijövet összetűzésbe keveredett egy férfival, aki többszörösen is megkértemegkérte, hogy menjen hozzá. "Egy kis piros üvecskét tartott a kezében. Belenézett a szemembe, és beleöntötte a savat az arcomba." - mondta az áldozat. A férfi a korábbi egyetemista társa volt Bahrami-nak. "Gyönyörű voltam, az volt az én bűnöm." -összegezte. 

Elviselhetetlen az a teher, amit ezen nők magukon viselnek, és nap mint nap történnek ehhez hasonló esetek. Sőt, itthon Magyarországon is jegyeztek fel savtámadás esetet két évvel ezelőtt. A nőt elkábították, bántalmazták, ütlegelték, majd a mellkasát és az ágyékrészét öntötte le savval az elkövető. Az ok féltékenység és csalódottság. Mind a mai napig elviselhetetlen a tett és a következménye az áldozat számára. 

A savtámadások 80% nő. Számos nő, áldozat nem éli túl a támadás. Szellemileg, fizikailag és lelkileg embert próbáló feladat ezzel megbírkózni. A támadás emberek èletét teszi tönkre, szakít félbe családokat, és bélyegez meg embereket, nőket jogtalanul, igazságtalanul. Hiú lenne azt állítani, hogy a savtámadás megállítható, visszaszorítható. Társadalmilag biztos nem, hiszen számos helyen, köztük Kolumbiában is "elfogadott" dolog, hiszen a támadók 90%-a büntetés nélkül megússza az esetet. Másrèszt azért sem, mert fillérekért beszerezhető a sav. Nem kell messzire menni... akkumulátorsav, sósav. Az esetek többségében félnek az áldozatok, és feljelentés vagy bármilyen következmény nélkül élnek tovább megtörten, szégyenkezve. Mint ahogy a savtámadás, semmilyen más bűn nem lehet elfogadott magánügy, és semmiképp nem szabadna engedni, hogy a büntetést megússza az elkövető. Nemi erőszak?...mi az másnak. Gyilkosság hirtelen felindulásból vagy hidegvérrel? ...Rablás, bántalmazás, rágalmazás? Rasszizmus, szélsőséges megnyilvánulás, közszeméremsértés? Mind egy kalap alá vétetik, mert egy fontos magánügy van: a pénz. 

 

Tovább
0

Vagy? Ok.



Ha meghallom a szót, hogy test zseniális elmém máris pörögni kezd. Legelőször is a Baby Sisters szám jut eszembe, elkezdem dúdolni, és máris időutaztam minimum 20 évet.

Mint ezalatt a 20 év alatt, ahogy az elmúlt 100 évet is górcső alá vehetjük, a társadalmilag elfogadott testideál jócskán transzformálódott, és minden korszak más-más bálványt hordozott magában. Ami a 30-as években Jean Harlow jelentett, azt ma talán Kim Kardashian West-tel tehetnék egyenlővé. Modern willendorfi vénuszok persze jönnek és mennek. Minden trend magával hoz egy újabb és újabb őrületet, ideált. A 2000-es évek elején még Kate Moss és Naomi Campbell maga, nyurga, hosszú hajú lányok jelentették a mindent. Az akkori szépség nem jelentett mást, mint az agyonhype-olt szupermodellszerűségek csúcsát. Pár évvel később Rachel Green és izmos karjai vették át az irányítást egészen az évtized közepéig, mivel akkortól datálható a "normális" nőkép kialakulása. Kezdve Amy Winehouse széttetovált karjától, Jennifer Lopez hátsóján át, Michelle Obama karizmájáig. A mai napig fel tudunk sorolni olyan ikonokat, karaktereket akik nem éppen azért lettek híresek vagy idealizáltak, mert tökéletesek voltak. Ha lehetek oly merész, kijelenthetem, ma már ciki és kellemetlen tökéletesnek, makulátlannak lenni. Nem csak azért, mert a társadalom által gúnyolandónak hat a tökéletes test vagy arc. Távolinak érzik maguktól az egész mivoltját, talán az irigység vagy az előítéletek miatt. 

Vegyünk egy egyszerű példát: adott egy 20 éves, 85D kosármérettel megáldott egyetemista lány. Szőke haj és kék szem az alap. Nomármost valljuk be, hogy első ránézésre nem alakul ki pozitív, épkézláb megnyilvánulás lenne a részünkről. Nők felől biztos, férfiak részéről pedig inkább a részrehajlás érződne. Más megítélést, más hozzáállást hoz elő az emberekből, csupán az, hogy más alakkal van megáldva egy ember. A fizikai való emocionális áthallást eredményez, ami módosítja a viselkedésformánkat. Lehet, hogy éppen zavartságot, izgatottságot, vagy az említett irigységet idézi elő. Csupán két mell. 

test TEST zavar étkezés változás

A testet érintő cikkek közül a kedvencem az, mikor különböző országok ideálisnak tartott testképeit mutatják be. Az országok mind a saját szájízük szerint módosítják az eredeti képet egy nőről, addig míg meg nem kapják a nemzetüknek megfelelő ideált. Az eredmény néhány kivételt leszámítva azonos. Jó látni, hogy a körvonalak közel maradtak az eredeti képhez. Ez is jól bizonyítja azt, hogy már az idei évre elértük azt, hogy más megannyi fontos téma mellett, az ideális női, az emberi testkép kezd közelebb állni a valósághoz. Nem lehet skatulyákat húzni emberekre. Ezért is hülyeség a méretszabvány. A kínai üzletekben egyszerűen képtelenség olyan nadrágot találni, ami valóban megfelel a számomra, hiába tartozok bele a 38-40-es szabványméretbe. Vagy a dereka nem jó, vagy a lába túl hosszú. Leginkább ez a probléma. Mikor besétálok viszont már a próbababák mérete is elveszi a kedvem, azért mert tudom, a skatulyákat nem nekem találták ki. Ezért sem szeretem a Victoria's Secret bemutatókat (hazudtam, imádom!), mivel csak rontja az önképem, rontja a kedvem, és torzul ítélem meg saját magam. Másokhoz mérten nem dönthetem el, hogy most érzem magam jól a bőrömben, vagy öt kilóval kevesebben.

Volt hogy én is beleestem ebbe a hibába. Voltam 72 kiló, és voltam 56 is. Még fiatalabb fejjel én is próbáltam beleilleszkedni a deszka sorba. Mikor 14 éves voltam, nagyon kellemetlenül éreztem magam a cicim miatt, amiatt, hogy rám a zsír oda rakódott, ahova kellett. Csípő, mell, fenék. Viszont bennem csak az járt, hogy nem akarom ezt, egyáltalán. Nem álltam készen nőnek lenni, másrészt pedig ez egyáltalán nem tetszett a fiúknak. A fiúk akik a környezetemben voltak, mind-mind a nádszálvékony, csinos, hosszú hajú lányokat részesítették előnyben. Rám igaz volt a hosszú haj. Anyukám, mamám és a nővérem, mindig bátorítottak, hogy szép vagyok, csinos vagyok és hogy legyek bátrabb. De nem mertem, nem akartam, egy kívánságom volt, hogy beálljak a sorba. Mint később kiderült, ez volt a legrosszabb döntés, amit hozhattam. Miközben a tanulmányaim rendre íveltek, addig belül össze voltam törve. Mai felnőtt fejjel már leszarnám az egészet, viszont akkor nekem ez egy világot jelentett. Hogy más vagyok, hogy nem vagyok olyan, mint azok akik sorban állnak. Kellemetlenül éreztem magam a barátnőim társaságában, utáltam velük elmenni vásárolni, ruhát próbálni, mert tudtam, hogy azok amiket fel szeretnék próbálni, nem fognak boldoggá tenni, mert nem a méretemre szabták. A környezetem, a barátnőim sohasem éreztették velem, hogy kövér vagyok, vagy hogy a soron kívül állok. Befogadtak, elfogadtak, legyintettek, hogy én ilyen vagyok. Egy sor koplexusom alakult ki, emiatt a torz önkép miatt: kisebbségi komplexus, paranoia, attól hogy mindenki rám mutogat, étkezési zavarok sora. 

test TEST zavar étkezés változás

Nem is tudnám megmondani, hogy kezdődött, biztos hogy az évek alatt voltak olyan családtagjaim, akik sejtették, hogy baj van, de nem tettek semmit. A tipikus a homokba dugni a fejünket effektus. Nem hibáztatok senkit, pedig tipikusan az az ember vagyok, akit seggbe kell rugogatni, hogy tegye a dolgát, hogy csináljon valamit. Az első pár alkalom, hogy hánytam, nem is volt annyira megterhelő, inkább örültem neki, hogy jé, egy jó módszer, amivel tényleg annyit ehetek amennyit akarok, mégsem kell aggódnom semmiért. Boldog voltam, hogy közelebb lehetek a deszkákhoz, amik olyan sokat jelentettek nekem. Külön montázsokat csináltam a magazinok képeiből, hogy bírjam, és még többet fogyjak. Hogy megfeleljek magamnak, és az irreális elvárásaimnak, amiket saját magammal szemben támasztottam. Nem sikerült. Évekig ment ez a dolog, hol titokban, hogy már nem érdekelt ki hallja. Volt hogy abbamaradt, volt hogy napi több alkalommal is elmentem, és kierőltettem mindent magamból.  Volt hogy helyette napokig nem ettem, hogy kompenzáljam a bevitt kalóriákat. Ördögi kör alakult ki, és senki nem segíthetett. Egyedül saját magamon kellett segíteni, és be kellett látnom, hogy ez nem mehet tovább, mert ha folytatom elveszi a jövőmet és az életemet is. A saját elégedetlenségem szülte azt, hogy nem mentem el egyetemre, nem tudtam kilépni a munkámból, amit egyébként utáltam, nem tudtam új kapcsolatokat kiépíteni, mert egyszerűen hogy hagyjam, hogy elfogadjon más is, ha egyszer magamat sem tudom elfogadni? El kellett döntenem, hogy mit választok. A végpont ott volt, mikor már vért hánytam, mivel a sok erőlködéstől megsérült a nyelőcsövem, és ez vért eredményezett. Rettenetesen megijedtem, rettenetesen féltem, mert tudtam, hogy ez volt az utolsó, és le kell számolnom vele. El kell fogadnom magam, azt ahogy kinézek, azt ahogy vagyok. A szokásom rabjává váltam, amit se gyógyszer, se ember nem tudott meggyógyítani. Ez a szokás pedig kihatott az egész életemre, megszoktam, hogy kínzom magam, megszoktam, hogy nélkülöznöm kell. Például hiába volt egy jobb hónapom, nem vásároltam magamnak semmi újat, se egy spirált, se egy ruhát. Ételt vettem és mind a vécécsészében végezte. Ép elmével nem lehet felfogni ezt a szemléletet. 

Ma már vagyok aki vagyok, közhely tudom, de legalább beleférek a ruhákba, nem nézem a tápértékeket, és hétvégente be tudok rugni úgy, hogy ne legyen rossz érzésem miatta, ha másnap megeszem egy kibaszott lángost. Jó fokhagymásan, tejfölösen, sok sajttal. Van egy csodás kapcsolatom, vannak barátaim, kiléptem a munkahelyemről és máshol próbálom ki magam. Vannak terveim. Vagyok. Sok embert elvesztettem emiatt, a saját világom miatt, mert nem mertem kilépni belőle. Viszont hálás vagyok, mert enélkül nem lennék az az ember, aki ma vagyok. A részemmé vált, és az is marad. Mélyen legbelül a szívem kis része mindig azé a kövér, fekete kislányé marad, aki nem szívesen megy el a barátnőivel vásárolni, inkább otthon marad és olvas, hogy okosabb legyen. 

test TEST zavar étkezés változás

Amennyiben Te is ismersz ilyen ember, vagy egy vagy azok közül, akik étkezési zavarral küzdenek, mindenképp kérj segítséget, és próbálj változtatni, ne félj kilépni a körből!

Tovább
0

HTML

noorciusz

blogavatar

Szeretek írni. Ennyi elég is.